Tisztelt HTFSZ tagság!
2021.11.25-én a rendvédelmi szakszervezetek többszöri nyomatékos kérésére BÉT ülést tartott a Belügyminisztérium, amin a minisztérium részéről Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, Szőke Irma gazdasági helyettes államtitkár asszony, illetve Szekér Enikő főosztályvezető asszony vett részt.
Szakszervezetünket Salamon Lajos elnök, Andics Gábor általános alelnök és én, Deák Péter szervezeti alelnök képviseltük.
Zsinka András Államtitkár úr bevezetőjében közölte, hogy a jogalkotás még nem tart ott, hogy a belügyi munkavállalókat érintő összes változásról érdemben be tudjon számolni, néhány dologban még vannak nyitott kérdések, de „ha már az ígéret elhangzott”, akkor megtartják az egyeztetést.
Megköszönte a rendvédelemben dolgozó valamennyi munkavállalónak, hogy az ország egész évben érdemben tudott működni, a vírushelyzet ellenére. Közölte, a Belügyminiszter úr elvárása is, hogy az együttműködést fenn kell tartani a szakszervezetekkel.
Ezután Powell Pál oldalági elnök úr kért szót, aki elmondta, hogy az együttműködés az államtitkár úr által elmondottakkal szemben nem ennyire olajozott, mivel ezt a BÉT ülést is szeptember óta mostanra sikerült összehívatni. Véleménye szerint az egyeztetések nem működnek jól, van mit javítani rajta.
A továbbiakban Államtitkár úr ismerttette a napirendet, ezután Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet titkára kért szót, aki elmondta, hogy nem csak itt nem működik jól az együttműködés, de a RÉT összehívása sem rendszeres, ebben az évben egyetlen egy találkozójuk volt.
Bárdos Judit asszony, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a RÉT ülésen 3-4 éve nem látták az Országos Rendőrfőkapitányt.
Csatlakozott a két rendőrszakszervezet vezetőjének felvetéséhez Salamon Lajos HTFSZ elnök is, aki elmondta, hogy a KÉT összehívását is többször kértük, ami most különösen aktuális lenne, mivel a hónap végéig a katasztrófavédelemnek jelentést kell tennie a Belügyminiszter úr felé az oltással kapcsolatban, az állomány pedig szeretné tudni miről szól ez a jelentés.
Zsinka András államtitkár úr felkérte a munkáltatói oldalt, hogy biztosítsanak lehetőséget az egyeztetésekre a szakszervezetekkel, még ha pandémiás időszak van is.
Ezt követően az államtitkár úr rátért a napirendi pontokra.
Elsőként a RIASZ-os állományt érintő változásokról beszélt, ahol elmondta, hogy a törvény megalkotásakor beígért 4 évente 5 %-os béremelést javasolják úgy, hogy a sávhatár alsó szélét 260000 ft- ra emelik, a felső részét pedig megemelik 5 %- al. Ez a törvényi előterjesztés már a parlament előtt van, néhány napon belül döntés várható.
Következett a kiegészítő juttatás, amiről megtudtuk az államtitkár úrtól, hogy a 2021. évi 120-as törvénnyel beépült az illetmény elemei közé, ezáltal a távolléti díjnak is alapjává vált. A mértékét pedig január 1-től a belügyminiszter a 33/2015-ös miniszteri rendelettel 10%-ról 21 %-ra emeli.
Harmadik napirendi pontként a 6 havi „fegyverpénzről” kaptunk tájékoztatást, amiről megtudtuk, hogy végleges kormánydöntésre vár, a kormány egy változatban már tárgyalta. Eszerint minden állománytag megkapja, azzal a kitétellel, hogy akinek nincs meg a 3 év szolgálati ideje, annak visszafizetési kötelme keletkezik, amennyiben a 3 éven belül saját hibájából megszűnik a szolgálti viszonya. Azok kapják, akik esküt tettek, tehát a RIASZ és a FBŐ állomány nem jogosult rá. Nincs felső összeghatár. Az összeget a dec. 31-i állapot szerint számítják, ami azt jelenti, hogy a 10 % kiegészítő juttatást tartalmazni fogja, de a további 11-et nem. De hangsúlyozta az államtitkár úr, hogy ez még csak tervezet, nem végleges.
A következő témát Szekér Enikő főosztályvezető asszony ismertette, ez a tisztjelöltek jogállásának változásáról készült törvénytervezet, mely azt tartalmazza, hogy a tisztjelöltek ezután nem ösztöndíjat kapnak, hanem kinevezéssel tiszthelyettesek lesznek, ami a képzés végére zászlósi szintig emelkedik. Ennek célja a hivatáshoz való kötődés erősítése, azt várják tőle, hogy javul a jelentkezők minősége, nagyobb lesz a kiválogatás színvonala. Ehhez a jelölteknek 10 év szolgálati időt kell vállalniuk, amit csak lemondással tudnak megszüntetni. Amennyiben a képzés vége előtt megszakítják a tanulmányaikat, akkor beosztott, vonulós szolgálatra kerülnek. Az illetmény alapja a garantált bérminimum lesz, ezt kívánják BM rendeletben pótlékokkal kiegészíteni, figyelembe véve a tanulmányi eredményt és az egyéb elvárásokat.
Az utolsó előtti téma a lakhatási támogatások bővítése volt, ami még csak egy felvetés a BM részéről, nincs konkrét törvénytervezet. Tehát a tervezetet nem ismeri a kormány, nincs mögötte még pénzügyi fedezet. A felvetés a következő: 20 millió forint VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ munkáltatói támogatás lakhatási céllal, ingatlan vásárláshoz, felújításhoz, hitelkiváltáshoz. Ehhez „mindössze” 20 év szolgálatot kell vállalni, a mostani munkáltatói kölcsönnel szemben a támogatás felvételének napjától. Tehát egy 45 éves, 20 év szolgálattal rendelkező tűzoltónak 65 éves koráig kell aláírnia. Amennyiben előbb leszerel, akkor egy összegben visszafizetendő a támogatás.
Ezt a jelenlévő szakszervezetek egyformán kétkedve fogadták, kiemelve, hogy még a most hatályos támogatást sem tudja a BM teljes összegekben nyújtani forráshiány miatt.
Erre reagálva Szőke Irma államtitkár asszony elmondta, hogy ez még csak egy tervezet, teljesen független a meglévő támogatási rendszertől, a pénzügyi fedezetét is ezután próbálják előteremteni, de még semmilyen eleme nincs kidolgozva, ezért ez csak egy előzetes tájékoztatás.
Utolsó témaként került sor a kötelező védőoltásra.
Államtitkár úr felolvasta az 599/2021-es kormányrendelet ide vonatkozó cikkelyét, mely szerint az oltást december 15-ig, illetve január 31-ig mindenkinek fel kell venni. Plusz információként elmondta, hogy a miniszterelnöki kormányirodán, a miniszterelnöki kabinetirodán, valamint a miniszterelnökségen köteles mindenki a harmadik oltást is felvenni.
A 19/2021-es BM utasítás alapján november 30-ig kell az állományilletékes parancsnokokkal egyeztetve a főigazgatónak javaslatot tenni az oltási időpontra a miniszter felé.
Államtitkár úr mindenkinek javasolja az oltás felvételét, személyes példával járva elöl, úgy gondolja ez egy normális elvárás.
A munkavállalói oldal képviseletében elmondtuk, hogy nem az oltás felvételével van problémánk, hanem az ennek kötelező jellegével, az egyéb szempontok figyelmen kívül hagyásával, úgymint az antitest vizsgálattal igazolt védettség, a terhes nők védelme, a krónikus betegségek kockázata, valamint az aktív fertőzés kockázata. Ismertettük, hogy konzultáltunk a kormány által is elismert orvosi szaktekintéllyel is, ezeket a kockázati tényezőket ő is megerősítette, egyéni vizsgálatokat javasolt ilyen esetekben.
Powel Pál elmondta, hogy a kötelezővé tétel a hatályos Alaptörvény alapján emberi jogokat is sért.
Felvetődött a kérdés, hogy mivel nem a munkavállaló saját kérésére, hanem a munkáltató utasítására kell felvenni a vakcinát, akkor amennyiben a munkavállalónál bármilyen mellékhatás lép fel az oltástól, akkor a kormány vagy a munkáltató vállalja-e a felelősséget?
A szakszervezetek álláspontja szerint ez mindenképp a munkáltató felelőssége.
Felmerül a kérdés, hogy miért nincs az oltás előtt antitest vizsgálat, mert aki már átesett a fertőzésen annak valószínűleg igen magas a védettsége, az általunk megkérdezett szakértő szerint valószínűleg soha többé nem kell oltani.
Kérdés továbbá az is, hogy aki nem veszi fel az oltást és illetmény nélküli szabadságra kerül, akkor másodállást vállalhat-e? A családot akkor is el kell tartania.
Mi lesz a TB -jogviszonyával, ki fizeti a járulékot?
Mit jelent pontosan az illetménynélküli szabadság?
Ha lejár az 1 év akkor jár-e végkielégítés?
A szolgálati idő folyamatos marad-e?
Mi történik akkor, ha az állomány jelentős része kiesik a szolgálatból az oltás miatt, akkor a maradék hogyan fogja biztosítani a rendvédelem működőképességét?
A saját felméréseink szerint a bevetési állomány kb. 40%-a nincs beoltva, tisztában vannak-e azzal, hogy ez milyen következményekkel jár?
Mi történik a 6 havi „fegyverpénzzel”? Jogosult lesz-e rá az illetménynélküli szabadságon lévő?
Kérjük a Belügyminisztériumtól, hogy hagyjanak több időt a munkavállalóknak, hogy az esetleg jelentős antitesttel rendelkezők lássák mennyire jó az antitest számuk, csökken-e jelentősen, valamint, hogy körültekintőbben el tudják dönteni, akarják-e az oltást. Fontos lenne a személyes példamutatás is pl. a parlamenti képviselők részéről, akikre nem vonatkozik a kötelező oltás, csak körülöttük mindenkire.
Államtitkár úr válaszai:
A honvédségnél december 1-e a teljeskörű átoltottság határideje.
A fegyveres szervnél dolgozó kolléga, aki felelősséget visel önmagával, a családjával és a rendvédelmi szervvel, ahol hivatásosként hivatástudattal szolgál, annak ezt a felelősséget mérlegelnie kell.
Tavasszal a szakszervezetek még az oltásért küzdöttek, nem érti Államtitkár úr, miért ez a fordulat, hogy most ellene harcolnak a szakszervezetek.
A munkáltatók körültekintő javaslatát várja a Miniszter úr, ez alapján dőlnek el az oltási időpontok.
Javasoltuk Államtitkár úrnak, hogy a végleges döntés előtt, mikor már minden információ a Miniszter úr birtokában van, hívjon össze egy újabb BÉT-ülést, de ezt megígérni nem tudta.
Államtitkár úr álláspontja szerint, aki illetmény nélküli szabadságon van, annak nem jár semmilyen illetmény, tehát valószínűleg nem fogja kapni a fegyverpénzt sem.
Ezután az ülést Államtitkár úr bezárta.
Köszönöm, hogy elolvastátok hosszúra nyúlt beszámolómat, de úgy gondolom a témák fontossága miatt kellő részletességgel kell beszámolnom a történtekről.
Deák Péter szervezeti alelnök
