Ez az ügy is, hasonlóan az előzőekben leírthoz, még 2018-ban fejeződött be jogerősen. Ezt is csak azért most tesszük „közkincsé”, mert itt is meg kellett várni azt az időt, amíg az összes jogorvoslati lehetőség kimerül.
Az ítéletből, amit kivonatosan lejjebb olvashattok, az alábbi fontos dolgokat emelném ki:
- átrendelésnél rendelkezni kell a megfelelő végzettséggel, de ezen kívül a munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlattal, szaktudással is
- a munkáltatónak meg kell vizsgálni, hogy az érintett személy-e a legalkalmasabb a beosztásra
- elsősorban olyan személy nevezhető ki másik beosztásba, aki beleegyezik
- az átrendelő parancsnak, többek között, tartalmazni kell az átrendelés indokát és a feladatokat is
- a munkáltatónak be kell tartani mindazon dolgokat, amit a jogszabályok előírnak számára
- a munkáltatónak az átrendelésnél azt is vizsgálni kell, hogy az átrendeléssel nem éri-e aránytalan hátrány a munkavállalót
- a munkáltatónak az átrendelés elrendelésénél jóhiszeműen és tisztességesen kell, eljárjon
- stb.
Az ítéletből készült kivonatot, amiben a lényeges részek ki lettek emelve itt olvashatjátok:
XY felperes Személyzeti parancsok hatályon kívül helyezése tárgyában indult perében.
Idézetek a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős döntéséből.
„……….A felperes tűzvédelmi tervező tevékenységéhez a munkáltató engedélyére nem volt szükség, mivel az szellemi oltalom alá esett. Viszont ezt a tevékenységet a felperes családi vállalkozás keretében végezte, mely engedélyköteles volt. A felperes a vonulós tűzoltói állomány tagjaként minden további nélkül folytathatta a tevékenységet, de az már nem lett volna összeegyeztethető a hatósági ügyintézői beosztásával. Ezért a felperes az előzmények ismeretében alappal feltételezhette, hogy a munkáltató vissza fogja vonni a gazdasági tevékenységére adott engedélyt és így a közvetve szellemi oltalom alá tartozó tűzvédelmi tevékenysége végzését is megakadályozhatja.”
A másodfokú bíróság megállapítása szerint az érintett Tűzoltóparancsnokság „.. a speciális külön törvény alapján önálló szervezeti egység, ezért nem fogadta el az alperesnek a saját szabályával és ügyrendjével is szembemenő, ezzel ellentétes jogi okfejtését. Mivel a Hszt. 61.§-a a hivatásos állományúak ideiglenes átrendelését szolgálatszervezési okból is csak a szervezeti egységen belül teszi lehetővé, a felperes ténylegesen másik szervezeti egységhez történő átrendelése jogszabálysértő módon történt…”
„ Az átrendelésről szóló parancsból megállapítható, hogy abban ellentmondásosan az alperes a Hszt. 61.§ (1) bekezdését jelölte meg jogszabályi alapként (munkaszervezési okból a szervezeti egységen belül a beosztástól eltérő feladatok végzésére átrendelés), de az átrendelés indokaként a Hszt. 60.§(1) bekezdése szerinti okot jelölte meg (átrendelés szolgálati érdekből). Bármelyik jogszabályt is kívánta alkalmazni az alperes az átrendelés mindkét esetben jogszabálysértő a BM rendelet 33. § (1) bekezdésének rendelkezése tekintetében is. A BM rendelet értelmében ugyanis az átrendelő parancsnak a Hszt. 60.§(1) bekezdése és a 61.§-a szerinti átrendelés esetén is tartalmaznia kell : az átrendelés indokát, az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat és az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését. A felperesre vonatkozó átrendelő parancs nem tartalmazza sem az átrendelés indokát, sem az átrendelés ideje alatt ellátandó feladatokat, sem ez idő alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését.”
„ A személyi parancsban az átrendelés ideje alatti feladatellátás csak általános jelleggel „hatósági feladatok” megjelöléssel történt, mely nem feleltethető meg a jogszabályi előírásoknak. Az általános jelleggel közölt feladatelvégzésből egyrészt az következik, hogy a „szolgálat érdekében” nem volt olyan konkrét feladat, amely szükségessé tette, hogy a vonulós tűzoltóállomány szolgálatparancsnoki feladatellátásából ideiglenesen kiemeljék felperest annak érdekében, hogy a hatósági osztályon tevékenykedjen valamilyen fontos feladat elvégzése érdekében. Másrészt az következik, hogy a felperes nem ellenőrizhette a vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen-e azzal a hatósági feladattal, amit az átrendelése alatt kell végeznie.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint „….akár a Hszt. 53. § (2) bekezdésének, akár az 57.§(1) bekezdésének törvényi tényállása valósult meg, mindkét jogszabály tekintetében egyaránt jogszabálysértő a szolgálati viszonyt módosító parancs több okból is. Mindkét törvényi rendelkezésnek a képesítési illetve a képzettségi feltétel mellett közös tényállási eleme az „alkalmassági feltétel” .
A Hszt. 53. §(2) bekezdésében és az 57.§(1) bekezdésében törvényi követelményként meghatározott „ alkalmasság „ fogalmának tartalmi lényege a 31/2015. BM rendelet III. fejezetének „Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással” 4. pontjához tartozó rendelkezés alapján határozható meg.”
„ A 19. § (1) bekezdés szerint: Az állományilletékes parancsnok betölthető vagy határidőre megüresedő, beosztás betöltésének tervezése esetén az állományilletékes parancsnok – humánigazgatási szakszolgálata útján – köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását.
(4) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egység rendelkezési állományában lévők között van-e a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy.
(5) A kiválasztás eredményeként a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki szolgálati idejére figyelemmel, valamint a képzettségére, végzettségére alkalmas és megfelel az előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek.
(6) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik.
„ a felperes három vonatkozásban hivatkozott a hatósági kiemelt főelőadói beosztás „ hatékony és szakszerű” ellátására vonatkozó alkalmatlanságára:
- A hatósági ügyintézői feladat ellátása összeférhetetlen a tűzvédelmi tervezői tevékenységével
- Soha nem végzett hatósági ügyintézői feladatokat, ezt a szakterületet nem ismeri, szolgálati viszonya fennállása alatt mindvégig aktív vonulós tűzoltói feladatokat látott el, ahol a katasztrófa-elhárításban érdemeket szerzett.
- pszichésen ne alkalmas a feladatellátásra….”
„Összeférhetetlenség mint alkalmatlanság
- A Hszt. 110.§ (1) bekezdése értelmében a hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha a szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Értelemszerűen a felperes a hatósági ügyintézői feladatok megkezdése előtt – a törvény megfogalmazása szerint már bekövetkezetten- nem kerülhetett összeférhetetlen helyzetbe, ezért csak a beosztás betöltésére alkalmasság egyik elemeként kellett tekintetbe venni az összeférhetetlen helyzetbe kerülés lehetőségét”
„Az alperesnek tudomása volt arról, hogy felperes családi vállalkozásban szellemi oltalom alá eső tűzvédelmi tervezői tevékenységet folytat, melyhez a munkáltató engedélyére nem volt szükség. A felperes szolgálaton kívüli tevékenysége kiterjedt a „ XXX „….Katasztrófavédelmi Kirendeltség működési területére is. Ezért a másodfokú bíróság egyetértett felperessel abban, hogy tőle nem lett volna elvárható azoknak a hatósági ügyeknek a tárgyilagos megítélése, melyekben a szolgálaton kívüli tevékenysége során közreműködött. A pártatlan és tárgyilagos eljárás alapelvi szintű követelményének esetleges sérelmét maga az alperes sem zárta ki, hanem a kérdés megkerülve úgy nyilatkozott, hogy a felperest a tűzvédelmi tervezői tevékenységétől a keresettel támadott személyzeti parancsok nem tiltották el.
További hivatkozása szerint, a Ket. szerinti összeférhetetlen helyzet nem terjed ki az összes szakhatósági eljárásra, mivel nem minden tűzvédelmi tervdokumentációt készít felperes az XXX Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén.
Számos egyéb hatáskör is létezik a kirendeltség hatósági osztályán, amelyek tekintetében a Ket. szerinti összeférhetetlenség fel sem merül…..”
„Az alperes előadásából a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a legalább részbeni összeférhetetlenséget az alperes maga sem zárta ki, amely önmagában megkérdőjelezi a BM rendelet 19.§ (1) bekezdése szerint a felperes új szolgálati beosztásának hatékony és szakszerű ellátására való alkalmasságát.”
A felperes szakmai alkalmassága a hatósági ügyintézésre
„ Felperes folyamatosan hivatkozott arra, hogy hatósági ügyintézői feladatokat soha nem végzett, sem jogi sem közigazgatási jártassággal nem rendelkezik….” Műszaki Egyetemen munkavédelmi szakmérnöki szakképesítést szerzett, de az alperes nem munkavédelmi felügyelőként kívánta foglalkoztatni, így ezt a tudást nem tudná hasznosítani, ellenben vonulós tűzoltóként ezt a végzettségét jól hasznosítja, képzettsége, gyakorlata szaktudása 22 éves vonulós tűzoltói tevékenységéhez kapcsolódik. Szolgálatparancsnokként 20-30 embert irányít, katasztrófavédelmi helyzeteknél balesetnél, tűzoltásnál, árvíznél gyakran a másodperc töredéke alatt kell döntenie. A szakismerete, gyakorlata, hozzáértése, tudása és tapasztalata a vonulós tűzoltói munkára jogosítják fel…..”
„ Az alperes bár szolgálati érdekből kívánta a felperest hatósági főelőadói beosztásba áthelyezni, de még az alperes fellebbezési ellenkérelméből is az állapítható meg, hogy a felperes a „hatósági osztályon fennálló túlterheltség mértékének csökkentésére” tartotta alkalmasnak a szakmai tapasztalat alapján. A hatósági ügyintézés terén azonban nem volt több évtizedes szakmai tapasztalata a felperesnek, ez a hivatkozás nem felel meg a valóságnak.”
„ Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint sem lehetett BM rendelet 19.§ (1) bekezdése szerint a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátása tekintetében a felperest a legalkalmasabb személynek tekinteni, különös tekintettel arra, hogy kiválasztási eljárást az alperes nem folytatott le, eleve a felperes személyében látta a hatósági osztályon a túlterheltség csökkentésének lehetőségét…..”
A felperes pszichés alkalmatlansága a hatósági ügyintézői beosztás ellátására
„…a felperes a másodfokú eljárásban, új tényként szerzett tudomást az alkalmassági minősítéséről és arra hivatkozott, hogy vizsgálaton nem vett részt, az okiraton vizsgált személyként az aláírása nem szerepel, így arra sem nyilatkozhatott, hogy kíván-e élni fellebbezési jogával. Az alperes állítása szerint a felperes személyes jelenlétére nem volt szükség, mert egy éven belül rendelkezett a szükséges érvényes pszichológiai alkalmassági minősítéssel és dokumentációval.”
„A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes előbbi hivatkozása nem fogadható el, mivel az okirati nyilatkozat szerint, kifejezetten „alkalmassági vizsgálat alapján” történt a felperes alkalmasságának megállapítása. Ennél lényegesebbnek tekintette a másodfokú bíróság, hogy a felperes részére megtörtént-e az alkalmassági minősítés kézbesítése.”
„A Hszt. 6.0(3) bekezdésének b) pontjában írt kógens rendelkezés szerint írásbeliséghez kötött –többek között- a hivatásos állomány tagjának alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat. A (4) bekezdés ugyancsak kógens rendelkezése szerint: Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekintető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának, vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették.”
„A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes alkalmasságára vonatkozó orvosi nyilatkozat kézbesítése részére nem történt meg, a tervezett új beosztásában a felperes nem rendelkezett érvényes alkalmassági minősítéssel. Ezért minden további vizsgálat nélkül is az állapítható meg, hogy a munkáltató érvényesen nem helyezhette át a felperest a tervezett hatósági főelőadói beosztásba, mivel annak jogszabályi feltétele volt az alkalmas minősítés. A minősítés a felperes vizsgálata nélkül történt és a szabálytalanul „a vizsgálat alapján” megjelöléssel elkészített minősítés kézbesítése a felperes számára nem is történt meg. Erre tekintettel a felperest másik szolgálati beosztásba helyező parancs minden további nélkül is jogszabálysértőnek minősült.”
„ A másodfokú bíróság szerint a felperes a hatósági osztályra, más beosztásba történt áthelyező parancsának meghozataláig a munkáltató az előbbiekben megállapított sorozatos jogszabálysértéseket valósította meg.”
„ A másodfokú bíróság álláspontja szerint a megállapított jogszabálysértések mellett nem egyeztethető össze a jóhiszeműség és tisztesség követelményével sem, hogy a katasztrófavédelem területén 22 év alatt kiemelkedő teljesítményéért érdemeket szerzett felperest találta az alperes a legalkalmasabb személynek arra, hogy a hatósági osztályon fennálló hiányt általa csökkentse. Az alperes felperessel szembeni sorozatos jogszabálysértése egy folyamat volt, mely 2016. december 13-i ideiglenes átrendeléssel kezdődött. „
Vidó Attila
HTFSZ Szervezeti alelnök
