2020. év nem az általában megszokott mederben indult, szinte az egész világunkat a COVID-19 uralja, ennek ellenére vannak olyan hagyományaink, amelyekre illik, sőt kötelességünk emlékezni. Ilyen nap az április 28-a is, amely a munkabalesetekben elhunytak és megrokkantak, én úgy szoktam fogalmazni, hogy a munkabalesetek áldozatainak emléknapja, a Földünk „jobbik felén,” ahol mi is élünk.
Mire is emlékezünk ilyenkor?
Néhány gondolat az emléknapról:
Az emléknapot a kanadai favágók megemlékezés sorozata indította el, mivel a tél végén, a tavasz kezdetén, az embert próbáló kemény és veszélyes munkát végző emberek rendszeresen megemlékeztek a munkájuk során meghalt és balesetet szenvedett társaikról.
Ezen, nemes hagyományt karolta fel a kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete és 1984-ben már szakszervezeti támogatással emlékeztek meg a munkabalesetet szenvedettekről.
1989-ben április 28-a Kanadában országos gyásznap lett, a munkabalesetek áldozatainak gyásznapja.
1996-ban április 28-a az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) támogatásával a munkabalesetek áldozatainak nemzetközi gyásznapja lett április 28-a.
A jelen gondolatokat írójához is eljutottak a fenti hírek, és mint a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének (továbbiakban: MMSZ) elnöke, és az Országos Munkavédelmi Bizottság (továbbiakban: OMB) tagja, és nem utolsóként, mint pécsi lakos, ahol a bányák áldozatainak emléke sok családban okozott tragédiát, 2002. április 28-án, Pécsett a Városháza Dísztermében, hagyományteremtő szándékkal, megrendeztük a „Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapja” ami az óta, elérte a XIX. alkalmat.
Az emléknap hazai történetéhez tartozik még, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a MMSZ kezdeményezésére a Kormányunk április 28-át, az 1299/2012.(VIII.13) számú határozatával a Munkabalesetben elhunytak és megrokkantak emléknapjává nyilvánította.
A fentiek alapján az MMSZ 2019. április 29-én emléktáblát állított Pécsett a Király u. 46-ban álló kormányhivatali épület falán.
Miről is beszélünk, amikor a munkavédelmet említjük?
A munkavédelem egy összetett fogalom, értjük alatta a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet. A munkaegészségügy is további két összetevőre a munkahigiénére és a foglalkozásegészségügyre bontható. Tehát amint látjuk, amennyi részfeladat annyi szakember.
A munkavédelem hallatán az emberek többsége valami tiltó és szabályozó rendszerre gondol, kivéve, ha valami gond adódik. Mondjuk, megsérül-, ne adj, Isten meghal valaki a munkahelyén munkavégzés közben. Mivel az emléknap is a munkabalesetek áldozatairól szól, nézzük meg erről az oldalról a munkavédelmet.
Egy kis statisztika
Halálos munkabalesetek alakulása az elmúlt öt évben:
2015.év 2016.év 2017.év 2018.év 2019.év
84 80 79 79 83
Munkabalesetek alakulása az elmúlt öt évben:
2015.év 2016.év 2017.év 2018.év 2019.év
21.088 23.027 23.387 23.738 24.055
Mi a munkabiztonság területén tevékenykedők azt szoktuk mondani: „Ha évente egy halálos munkabaleset történne, az is pont eggyel több amennyi kellene!”
Amint látjuk a bejelentett és elfogadott munkabaleseti statisztika azt mutatja, hogy a munkabalesetek száma emelkedik. A hivatalos vélemény szerint ez törvényszerű, hiszen jelentősen növekszik a foglalkoztatottak száma. Mi az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldalán (továbbiakban: Oldal) ülök, erre azt mondjuk, ez csak részben igaz! Néhány adattal és gondolattal szeretném az Oldalunk véleményét indokolni:
• A munkavédelmi hatóság által az elmúlt évben végrehajtott ellenőrzések során a munkáltatók 74 %-l tártak fel különböző munkavédelmi hiányosságokat. Ez némi növekedés a 2018 évi 72,8%-hoz viszonyítva, amit már akkor is soknak tartottunk. Ugyanakkor látható, hogy a hivatkozott növekvő statisztikai adatok csökkenő ellenőrzési szám (2018-ban 14298, 2019-ben csak 12784 munkáltatót ellenőriztek.) mellett keletkeztek.
• És akkor még nem beszéltünk a foglalkozásegészségügy helyzetéről!
• A Munkavállalói Oldal megdöbbentőnek és érthetetlennek tartja, hogy a munkavédelem állami irányításának szervezeti és személyi feltételei szinte évente változnak. Ez a bizonytalanság kihat a nemzetgazdaság munkavédelmében érintett, valamennyi szereplőjére. Úgy ítéljük meg, ennek az állapotnak egyenes következménye a munkavédelem állami irányításának ellaposodása, ami magával hozta a munkavédelmi szabályok betartásának figyelmen kívül hagyását. Véleményünk szerint ezen, változások komolyan kihatnak a munkabalesetek számának növekedésére.
• Az előzőek alapján javasoljuk a „terepen” tevékenykedő munkavédelmi ellenőrök, felügyelők számának legalább 30%-l történő visszapótlását!
Ezennel kívánunk mindenkinek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahelyet és munkát.
Egyben kérem, hogy ezen a napon, aki teheti, gyújtson egy gyertyát a munkabalesetek áldozatainak emlékére.
Perényi József
MOSZ Szövetségi Tanács elnök
OMB tag
