Szót kell ejtsünk róla, mert a rendvédelmi feladatok ellátása során sajnos előfordul, hogy kollégák balesetet szenvednek. Ilyenkor nem csak a testi-lelki sérülések lesznek fontosak, de sajnos az anyagiak is, hiszen további problémákat okozhat a pluszkiadás és a pénzkiesés is.
A balesetet következtében minket ért első traumák után már felmerülnek az anyagi kérdések, a további sorsunk és a lehetőségeink is, hiszen a munkánk biztosítja a megélhetésünket.
Az alábbi kérdések merülhetnek fel, ha balesetet szenvedtünk. Mi van akkor, ha súlyos sérülést szenvedek szolgálatban és ebből adódóan korházi ápolásra szorulok? Mivel a sérülés szolgálatban történt és a felépülés elég sokáig el fog tartani a következő kérdés, hogy az alapfizetés 100%-t ilyenkor megkapom vagy bizonyos idő után csökkeni fog a fizetésem? A következő kérdés pedig, hogy ha elhúzódik a felépülésem 1 évnél hosszabban, akkor mennem kell emelt orvosi vizsgálatra? Felmerült még egy olyan kérdés, hogy ha az elöljáróm elküld FÜV-re, és ott az az eredmény születik, hogy nem vagyok alkalmas az előző (eredeti) munkakör betöltésére, akkor milyen lehetőségeim vannak? Áthelyeznek? Felmondhat a cég nekem? Illetve ha áthelyeznek például irodai munkakörbe, akkor a fizetésem negatív irányba változhat?
Az egészségügyi szabadság rendelkezéseit a Hszt 78. pontja (147-148. §) szabályozza.
A 147. § (5) bekezdése értelmében: “A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – távolléti díj jár.“
A kivétel: “A többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett éjszakai pótlék összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt távolléti díjat kell térítésként folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.“
A távolléti díj fogalmát a Hszt. 88. pontja (168. §) szabályozza, mely szerint:
“(1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
(2) Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék, valamint a 180. § (2) bekezdése szerinti címpótlék.“
Mindehhez azonban szükséges, hogy megállapítsák a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet!!!
A Hszt. 147. § (2) bekezdése alapján:
“Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 148. §-ban foglaltak kivételével – egy évig jár.” a kivétel a gyermekápolás célját szabályozza, mely ebben az esetében nem releváns.
Az egy év eltelte estén az elöljáró FÜV felülvizsgálatot fog kezdeményezni az egészségügyi alkalmasság megállapításáról.
2017. január 1. napjától hatályosak a Hszt. azon rendelkezései, melyek a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék (együttesen: egészségkárosodási ellátás) szabályait tartalmazzák, illetve hatályba lépett “A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló 54/2016. (XII. 22.) BM rendelet”, mely részleteiben szabályozza ezen juttatásokra való jogosultságot, annak felülvizsgálatát, folyósítását és megszűnését.
Az alap a Hszt. 82/A. § szerint:
“(1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha
- a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
- b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,
- c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult,
- d) a (4) és (5) bekezdésben és a 82/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
- e) a 82/B. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 82/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.
(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
- a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
- b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították, függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.
(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett
- a) jogellenes magatartásával,
- b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,
- c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
- d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,
- e) önkárosító magatartásával,
- f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,
- g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,
- h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.
(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.
(6) A hivatásos állomány tagja a 82/B. § (4) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.“
Ezt további részletszabályok egészítik ki, melyeket a Hszt. 50/A. pontja, illetve a fentebb idézett BM rendelet tartalmaz.
A rendvédelmi szerv elsődlegesen köteles lesz megvizsgálni, hogy a szolgálati balesetet szenvedett kollégának az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e. Köteles továbbá a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.
Ennek részletes feltételeit a Hszt. 82/B. §-a szabályozza.
A felajánlott szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban kell nyilatkozni. Ha az érintett nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört elutasította volna. Ha nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.
A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az érintett kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.
Ilyen és hasonló témájú írások már jelentek meg honlapunkon (https://htfsz.hu/) melyeket az alábbi linkeken olvashattok el:
Vidó Attila
HTFSZ szervezeti alelnök
