Munkaidő számítás problémái

Tisztelt Kollégák!

2012-ben a SZÖSZ program bevezetésével a munkaidő számítás új korszaka kezdődött. A fenti programot olyan emberek állították össze, akik nem értik teljesen a 24/48-as munkarend mibenlétét. Ezért nagyon sok hibával és pontatlansággal rendelkezik a program. Valamint a SZÖSZ-t használók is igen eltérően értelmeznek jogszabályokat. Az azóta eltelt idő alatt rengeteg módosító javaslatot küldtünk az OKF illetékeseinek, de csak nagyon kevés jutott el a tudatukig, a megvalósítás szintjére pedig még kevesebb.

Lássuk a legfontosabb problémákat:

1. Munkaidő keret

A munkaidő keretet és a munkaidő elszámolás szabályait az OKF az 57/2016. számú BM OKF intézkedésben rögzítette. Ezt az intézkedést minden évben módosítja, hogy a féléves maximális munkaidőkeretett az adott félévekre pontosítani tudja. A minimális munkaidőkeret pedig minden félévben egyszerűen számolható. A számítás szabálya, hogy az adott félévben a munkanapok számát meg kell szorozni 8 órával. Itt hívnám fel a figyelmeteket, hogy a hétköznapra eső fizetett ünnep is munkanapnak számít. És itt jön az első probléma. Minden 24/48 órás munkarendben dolgozó tűzoltónak a minimális munkaidő keretet kell kötelezően teljesítenie. A minimális és a maximális munkaidőkeret közötti órákat ingyen és bérmentve dolgozzuk le az államnak. Túlórát csak a maximális munkaidőkeret felett fizetnek. Természetesen, ha a létszám és a szolgálatszervezés engedi, akkor a minimális és maximális munkaidőkeret közötti órákat is ki lehet venni KSZ-ként (kompenzációs szabadnapként). Ez a különbség 2019. I. félévében 192 óra. Sajnos a létszámhiány és a rendszeresített létszám jó néhány helyen megtörtént csorbítása miatt ez nem lehetséges, tehát rengeteg kolléga kénytelen ezt az időt ingyen ledolgozni.

2. Berendelések

A 24/48-as munkarendben dolgozó tűzoltók napfordulója nem éjfélkor van. Szolgálatváltás kezdeti időpontjától a következő szolgálatváltás kezdeti időpontjáig tart. Tehát, ha egy parancsnokságon reggel 7 órakor kezdődik a váltás, akkor a rövid szabadnap reggel 7 órától másnap (hosszú szabadnap) reggel 7 óráig tart, a hosszú szabadnap (heti pihenőnap) pedig a hosszú szabadnap reggel 7 órától a másnap (a szolgálatba lépés napja) reggel 7 óráig tart. A rövid szabadnapon szimplán, a hosszú szabadnapon pedig duplán kell számítani a berendeléssel töltött időt. Ha például valakit a váltás időpontja előtt berendelnek, mondván korábban kell váltania, akkor a váltás előtti időt duplán kell számolni. A rövid szabadnapon a váltás kezdetének időpontjától 8 órán keresztül csak nagyon indokolt esetben lehet berendelni, mert a 8 óra pihenő a 24 órás szolgálat után jár a tűzoltónak. Nagyon rossz szokás az, hogy direkt a rövid szabadnapokra tervezik például a továbbképzéseket, mondván, hogy akkor csak szimplán kell elszámolni az időt, és így spórolunk a túlórával. A vonatkozó szabályokat sérti ez a gyakorlat. Az pedig szigorúan tilos, hogy rövid szabadnapra tervezzék a pszichológiai alkalmassági vagy PÁV I. vizsgálatokat, mert azon a tűzoltónak kipihent állapotban kell megjelenni. A berendelés időtartamába be kell számítani az utazás idejét is. Általában a helyi lakosoknak 0,5 órát, a vidékieknek 1 órát szoktunk a berendelés időtartamához hozzáadni utazási idő gyanánt. Ha valakinek az igazolt utazási ideje ennél több, akkor azt az időt kell számolni. Természetesen hosszú szabadnapon történt berendelésnél az utazással töltött idő is duplán számít.  Minden behívás, bekérés, továbbképzés stb. berendelésnek számít, amit a munkáltató, vagy a parancsnok rendel el.

3. Vezénylés miatti maximális munkaidőkeret csökkentése

Az átrendeléseknél (leánykori nevén vezénylés), ha az 8 órás munkarendbe történik, a maximális munkaidőkeretet csökkenteni kell, mert különben a tűzoltóval ingyen ledolgoztatjuk a keletkező munkaidő különbséget. Ezt a problémát a SZÖSZ képtelen kezelni. A számítása igen egyszerű. Az adott félévben lévő maximális munkaidőkeretből kivonjuk a minimális munkaidőkeretet. Az így kapott számot elosztjuk az adott félévben lévő munkanapok számával. A kapott viszonyszámot pedig megszorozzuk a vezényelt napok számával. Az eredményként kapott érték órában értendő és ezt kell kivonni a maximális munkaidőkeretből és megkapjuk az adott személyre vonatkozó csökkentett, új maximális munkaidő keretet.

Példa 2019.I. félév adataival:

Max. munkaidőkeret: 1224 óra            Min. munkaidőkeret: 1032 óra

Munkanapok száma: 129 nap

1224-1032=192 óra         192/129=1,48837 óra  Tehát a viszonyszám: 1,48837

Ha tehát valaki például 10 napot volt továbbképzésen a KOK-on, akkor

(10 x 1,48837=14,8837 óra) 14,8837 órával kell csökkenteni a maximális munkaidő keretét, tehát az új max. munkaidő kerete (1224-14,8837=1209,1163) 1209,1163 óra.

4. Betegnapok és fizetés nélküli szabadság munkaidő számítása

Az 57/2016. számú BM OKF intézkedés itt hibás, mert az általa megadott 6,86 óra/nap nem fedi a valóságot. Ezzel az étékkel fordul elő például az, hogy ha valaki 2019. I. félévében végig beteg, vagy fizetés nélküli szabadságon van, akkor 17,66 óra túlórája keletkezik. Ezt a SZÖSZ is így számolja. A fentiekkel ellentétben ezt is minden félévben újra meg kell határozni az alábbiak alapján.

A maximális munkaidő keretet el kell osztani az adott félévben lévő naptári napok számával és az így kapott érték az 1 betegnap órában meghatározott értéke.

Példa 2019.I. félév adataival:

Max. munkaidőkeret: 1224 óra        Naptári napok száma: 181 nap

1224/181= 6,762430939 óra /nap

5. Túlmunka megváltása

Mostanában rengeteg szó esik a túlóra kifizetéséről.  A jelenlegi létszámproblémák mellett jó néhány parancsnokság úszik a túlórákban. Ha valakinek a maximális munkaidő kereten felül letöltött munkaórája, túlórája keletkezik, az két lehetőség közül választhat. Vagy kifizetik neki, vagy letölti szabadnapban a következő félévben. Persze ez sem ilyen egyszerű. Ugyanis a túlórák száma nem mindig osztható 24-el. Az esetek nagy többségében mindig marad töredék óra (1,5 óra, 11,26 óra stb.), amit 24/48- as rendszerben nem lehet kivenni, ezért ezt mindig ki kell fizetnie a munkáltatónak. Az egész napok viszont átvihetők a következő félévre TM-ként (Túlmunka megváltás). Igen ám, de a következő félévben ezek már 24 órával számolt távollétek, mint a szabadság. Ezért a következő félévben ismét túlszolgálatot fognak generálni. Magyarul egy egyre növekvő túlóra hullámot görgetünk magunk előtt, ha így csináljuk. Az egyetlen üdvözítő megoldás a túlóra kifizetése minden félév végén.   Természetesen ezt meg is lehet előzni, de ahhoz létszámot kell emelni.

6. 24/24-es munkarend

Az évek folyamán már több parancsnokságon előfordult, hogy átállt 24/24-es munkarendre például az árvizes időszakokban. Na ezt a problémát a SZÖSZ már végképp nem tudja kezelni. Az ekkor alkalmazott munkaidő számítást most nem írnám le, mert túl bonyolult és terjedelmes lenne. Akit ez érint, hívja a HTFSZ vezetőségét és minden segítséget megadunk a probléma leküzdéséhez.

7. A megbízás díjazása

Nem tartozik a fenti témához szorosan, de igen problémás a megbízási díjak fizetése az országban. A HSZT csak a 8 órás munkarendben dolgozók megbízási díjait szabályozza. A 24/48-as munkarendben dolgozók megbízási díjával kapcsolatba a Kúria Mfv. II. 10. 549/2015./5. számú ítélete nyújt támpontot.

E szerint azok a 24/48-as munkarendben dolgozók, akik magasabb beosztást látnak el ideiglenesen azoknak megbízási díj jár a következő feltételekkel: Az adott hónapban legalább 4 szolgálati napon tölt be magasabb beosztást, akkor arra a hónapra jár. Ehhez nem kell külön megbízási szerződés, vagy parancs, mert a szolgálati naplóban rögzített és a váltásnál felolvasott parancs is annak számít.

 

Remélem sikerült néhány problémát értelmezni.