Egészségkárosodási ellátás

2017.01.01-től kezdődően a szolgálati törvénybe bekerülő új jogintézmény próbál a jelenlegi egzisztenciális bizonytalanságban elméleti segítséget nyújtani, gyakorlati hasznát meg majd meglátjuk. Előzmény, hogy 2012-től már nincs lehetőség úgynevezett szolgálati nyugdíjba vonulásra, ami ugye nem azt jelentette, amit a kormányzati siker propaganda sugallt, hogy egészséges és erőtől duzzadó tűzoltó kollégák mentek el 40 éves korukban nyugdíjba, hanem az igazság a vonulós tűzoltók részéről, hogy a megbetegedett, leszázalékolt, egészségkárosodott, rokkant kollégák tudtak így emelt fővel elmenni és a kapott juttatás sem terhelte a társadalombiztosítási kasszát, mert a BM finanszírozta. Ellenben valós problémát jelentett, hogy a hivatali, magas rendfokozattal rendelkező állomány is jogosult volt erre, akiknek a legnagyobb veszélyt a tűzőgép lábra ejtése, vagy a fénymásoló ajtajának a kezükre csukása jelentette, jobb érdekérvényesítési pozícióban, lejáratták a szolgálati nyugdíj intézményét és így, akik ténylegesen nehéz körülmények között dolgoznak a tűzoltóság, rendőrség, büntetés végrehajtás, NAV, honvédség, nemzetbiztonság stb. rendszerében, elestek ettől a lehetőségtől. 2012 és 2017 között, belegondolni is rossz, hogy hány kolléga kerülhetett az utcára, szolgálattal összefüggő egészségkárosodása miatt, néhány tízezer forintos ellátással, amit a mostani módosítás sem orvosolt.

Tehát, az idei évtől érvényben lévő szabályozás lényege, hogy aki egészségügyi okokból nem tud tovább hivatásos szolgálatot ellátni, vagy az adott beosztását betölteni, lehetősége van egészségkárosodási keresetkiegészítésre, vagy járadékra. Fő szempontként mindenki legyen felkészült ebben a témában és senkit ne érjen meglepetés, ha ilyen helyzetbe kerül, mert bizony hamar meg van a baj. Ehhez a felkészüléshez kíván néhány szempontban segítséget nyújtani szakszervezetünk.

Az egészségkárosodás bekövetkezhet balesettel, ami lehet szolgálattal összefüggő, vagy nem és megbetegedéssel, ami szintén lehet szolgálattal összefüggő, vagy sem. Az alkalmatlanság, már akár 1%-os egészségkárosodással is elérhető! A munkáltató számára az a legfontosabb, hogy tovább tudjon foglalkoztatni és képességeidnek, képzettségednek megfelelően beosztást adjon. Ez a beosztás lehet hivatásos, közalkalmazotti, vagy egyéb munkavállalói státusz. Részedről fontos, hogy ezt vállalnod kell!

Az ellátás fajtái és az illetmény alakulása:

	szolgálattal összefüggő	nem összefüggő
kereset kiegészítés (tovább-foglalkoztatás)	A régi és az új beosztásod illetmény különbözetét egészíti ki az eredeti beosztásod távolléti díjának 100%-ra.	10 év szolgálati idő kell hozzá, 20% egészségkárosodás és a távolléti díj 65-80%-át kapod. (pl: 25 év szolgálati idő után
járadék (nincs tovább-foglalkoztatás)	Az eredeti beosztásod távolléti díjának 100%. 50% egészségkárosodástól lehet kérelmezni.	10 év szolgálati idő kell hozzá, 50% egészségkárosodástól lehet kérelmezni és a távolléti díj 65-80%-át kapod. (szintén szolgálati idő függő a százalék)

 

A juttatások minden fajtáját beleszámítják az illetménybe, így ha más társadalombiztosítási juttatást (pl.: baleseti járadék) is kap az érintett, akkor annak az összege is beletartozik, tehát nem pluszként jelenik meg. Az egészségkárosodás mértékét egy civil bizottság fogja megállapítani. Nem adódnak össze a betegség típusonkénti %-ok, tehát ha öt fajta betegsége van a kollégának és betegségenként 15%-ot ír a jogszabály, akkor abból nem lesz 75%-os egészségkárosodás, hanem egy bonyolult orvosi és társadalombiztosítási szempontrendszer fogja ezt megállapítani, ami a 100%-os egészségi állapotból indul ki. Egy biztos, hogy 40% egészségromlástól nem lehetsz hivatásos. Különbséget kell tennünk az orvosi papírokon szereplő számok között is, mert nem mindegy, hogy az egészségügyi állapotromlásom 20%, vagyis ekkor 80%-ban egészséges vagyok, vagy az egészségi állapotom 20%, mert ekkor 80%-ban beteg vagyok. A jogosultsági szempontból vizsgálja az egyéni közrehatást a Becsületbíróság.

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset, vagy a betegség az érintett

1. a) jogellenes magatartásával,
2. b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével, vagy ezek fogyasztásával,
3. c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
4. d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,
5. e) önkárosító magatartásával,
6. f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,
7. g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,
8. h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.(HSZT)

Amennyiben a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást jó esély van pozitív elbírálásra. A járadék iránti igény kérelemre indul, a méltányossági kérelmet a Belügyminiszterhez kell benyújtani a szolgálati út betartásával.

82/C. §⁴⁶ (1) A 82/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

A kolléga el tudja dönteni, hogy igénybe veszi-e ezt a két lehetőséget, vagy nem. Amennyiben nem kíván tovább dolgozni, vagy nem jogosult a járadékra, akkor marad a felmentés, végkielégítés, majd a civil baleseti, vagy rokkantsági ellátás, amelynek összeg elég alacsony.

A határidőket és jogorvoslati lehetőségeket nagyon tartsátok szem előtt, a katasztrófavédelem nem arról híres, hogy a Ti érdekeiteket nézi. Gondoljatok csak az elmúlt évekre, hónapokra, vagy a 112 központra, vagy a kéményseprésre, stb. Végtelenségig lehetne sorolni hányszor hagyták cserben nem csak a társadalmat, hanem minket is.

Összegezve az eddigieket:

• Valamilyen balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem tudod ellátni a munkádat. Esetleg több hónapja betegállományban vagy, rosszabbodik az állapotod, megjártad a rehabilitációs hatóságot. Minősíti a parancsnok az esetet, hogy a szolgálattal összefüggő, vagy nem, volt-e közrehatás, vagy sem. A FÜV határozat tartalmazza, hogy hivatásos szolgálatra alkalmas vagy-e, vagy a szolgálati beosztásodra alkalmatlan vagy.
• Munkakör felajánlás, aminek elfogadása kötelező, ha tovább a cégnél akarsz maradni, bár ebben meg fogják könnyíteni a döntésedet, mert az tuti, hogy a tőled legtávolabbi helyen fognak csak tudni valamilyen beosztást létrehozni, ahová minden nap utazhatsz másfél órát.
• Ha 50% fölötti az egészségkárosodás, akkor kérelem a miniszterhez.
• Megállapítják az egészségkárosodási ellátás fajtáját, mértékét, időtartalmát és elkezdik folyósítani
• Maximum 5 évente, de akár évente vizsgálhatják a jogosultságodat az ellátásra
• Hosszabbítják, vagy megszüntetik

Sajnálatos módon bármennyire is vigyázunk önmagunk és társaink életére és testi épségére, előfordulhat baleset. Veszélyes munkakörben dolgozunk, hiába a munkavédelmi oktatások, hiába a védőfelszerelések nem lehet az összes veszélyforrást nullára csökkenteni. Ez egy olyan kockázat, ami bármikor fennáll és bekövetkezésekor kerülünk igazán nagy bajba. Itt jönnek képbe a kártérítési szabályok. Én még nem találkoztam olyan tűzoltóval, akinek ne lenne legalább egy mellékállása, ahol fizetést kap. A Mi csodás hivatásunkban én csak tiszteletdíjnak hívom a havi összeget, ami a számlámra érkezik, de ez önmagában kevés az élethez, ezért dolgozunk máshol fizetésért. Azonban, ha ez a fizetés kiesik szolgálattal összefüggő baleset, vagy betegség miatt, akkor kérhettek kártérítést.

105. A rendvédelmi szerv kártérítési felelőssége
106. § (1) A rendvédelmi szerv – az e Fejezetben foglaltak figyelembevételével – vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett kárért.

(2) A rendvédelmi szerv mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

242. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania a kárát és azt, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

243. § (1) A rendvédelmi szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely
244. a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
245. b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a rendvédelmi szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

244. § A rendvédelmi szerv a kárfelelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.
245. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a távolléti díjat kell figyelembe venni, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével elismerhető keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

(6)⁹⁸ Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját, volt tagját megillető elmaradt jövedelem mértékének megállapításakor az egészségkárosodási ellátást is figyelembe kell venni.

246. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

247. § (1) A rendvédelmi szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja a tényleges, valamint az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve.

248. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni
249. a) az elmaradt illetményre eső társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot,
250. b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,
251. c) azt a pénzösszeget, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
252. d) azt a pénzösszeget, amelyhez a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
253. e) azt a pénzösszeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, valamint
254. f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérült.
255. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a rendvédelmi szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a rendvédelmi szerv, valamint – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

250. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A rendvédelmi szerv a kárigény bejelentésétől számított tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.
251. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:
252. a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
253. b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

1. a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,
2. b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, valamint
3. c) a rokkantsági nyugállományba helyezés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától

kezdődik.

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy a rendvédelmi szerv a 250. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

252. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A rendvédelmi szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A rendvédelmi szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

253. § (1) A károsult a kártérítési igényét annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett.

(2) A rendvédelmi szerven belüli vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

254. § (1) A kártérítési igény megalapozottságának és indokolt mértékének megállapítása után a kártérítést a rendvédelmi szerv szervezeti egysége fizeti ki, ha
255. a) a kárfelelősségét az igény egésze tekintetében elismerte,
256. b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,
257. c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

255. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény vagy annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, az elbíráló szerv erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

105/A.⁹⁹ Kártalanítás

255/A. §¹⁰⁰ A miniszter – kormányrendeletben meghatározott esetekben – gondoskodik a rendvédelmi szerv személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány rendvédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.

A munkáltató nem fog a két szép szemetekért kifizetni több millió forintot, ezért valószínűleg bíróság lesz a vége. Javaslom, hogy ezekben az esetekben is vegyétek fel a szakszervezet jogászaival és ügyvédjeivel a kapcsolatot.

Részletesebb tájékoztatásért nyugodtan forduljatok a HTFSZ-hez.

Kapcsolódó jogszabályok:

2015. évi XLII. tv.

54/2016. (XII. 22.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról

70/2011. (XII. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól

57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet

egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról

11/2006. (III. 14.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról