Tisztelt Tagság!
A tegnapi napon Dr. Milla Beatrix ügyvédnővel a Belügyminisztériumban BÉT szakértői ülésen képviseltük szervezetünket. Az ülés tárgyai a Hszt. módosítása és a rendfokozati vizsgával kapcsolatos kérdések voltak.
Az ülést megelőzően több oldalégi egyeztetést tartottunk, a rendelkezésünkre bocsájtott anyagokat folyamatosan véleményeztük, kikérve a tagság véleményét is.
Az ülésen a Belügyminisztériumot Zsinka András helyettes államtitkár és Kovácsné Dr. Szekér Enikő Főosztályvezető asszony képviselte.
Zsinka András úr köszöntője után ismertette a napirendet és röviden ismertette a napirendeken belüli témákat.
Elsőként a lakhatási támogatások ismertetése történt meg melyben Államtitkár Úr tájékoztatta az ülésen résztvevőket, hogy a Kormány 2016 április 11. én a következőket tárgyalta ülésén:
– Lehetőség lesz kamatmentes kölcsön felvételére 1%-os kezelési költség mellett maximum 5.5 millió forint értékben.
– Az albérleti hozzájárulás mértékét 38.650 forintra emelték, szintén adómentesen erre 2017 évben 500 millió forint lett elkülönítve.
– Szintén igényelhető lesz havi 40.000 forint vissza nem térítendő hitel igénylésére, de erre nincs elkülönített összeg, ezt minden szervnek magának kell kigazdálkodni.
– Valamint megemlítette a CSOK lehetőségét is.
Ezek után áttértünk a Hszt. módosításával kapcsolatos kérdésekre.
Államtitkár Úr bevezetőjében elmondta, hogy a törvény módosítására a következők miatt kerül sor:
– A 2017 évi 5% -os illetményfejlesztés bevezetésének szabályozása,
– Tűzszerészekkel kapcsolatos intézkedések bevezetése,
– A munkaközi szünetek nevesítése illetve idejének meghatározása,
– Meghatározott helyen történő kiemelt készenlét definiálása,
– Cafetéria szabályzók változásának bevezetése,
– Köztisztviselői törvény módosítása,
– Rendészeti vizsga bevezetése körüli teendők megvitatása.
Ezután Államtitkár Úr átadta a szót Kovácsné Dr. Szekér Enikő Főosztályvezető asszonynak, hogy ismertesse a Hszt. módosításával kapcsolatos változásokat.
Főosztályvezető asszony elmondta, hogy kormányzati döntés született arról, hogy a biztosításos rendszer bevezetése jelenleg nem lehetséges, helyette Rendvédelmi Egészségkárosodási Járadék lesz bevezetve. A járadék célja az hogy ha a munkavállalónak olyan egészségügyi problémája keletkezik, ami nem teszi lehetővé a további munkavégzést, akkor biztosítson egy védőhálót, de ne ösztönözze az állományt a hivatásos pálya elhagyására, maradjon abelügyminisztérium kötelékében, biztosítsonlehetőséget az esetleges továbbfoglalkoztatásra.
Ezen előkészületekre több munkacsoport is alakult, amelyek kidolgozták a javaslataikat.
Két fajta járadék került meghatározásra:
– Szolgálati betegség esetén bevezethető,
– Sorsszerű betegség esetén bevezethető.
A szolgálattal összefüggő járadék esetén az illetmény alap 100%- os mértéke kerül bevezetésre.
A másik esetben minimum 10 év szolgálati viszony szükséges, és sávosan lesz a juttatás, 65% és 80% között.( 10-15-20-25 éves viszony)
A károsodás megállapításánál a szolgálattal összefüggésben nincs minimális egészségkárosodás, a másik esetben minimum 20% szükséges. Itt jön képbe az önhiba kérdése, amely az egészségkárosodás létrejöttének okait vizsgálja, például olyan tekintetben, hogy mekkora volt az egyén közrehatása a betegség létrejöttében(pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, stb.), vagy van e ok-okozati összefüggés.
Az extrém sportok során bekövetkező balesetek kizárnák a járadék lehetőségét!
Szabályozná a törvény a keresőtevékenység lehetőségét is. A járadék nem összekeverendő a kártérítéssel ami az elmaradt jövedelmet pótolja és egy bizonyos sérelem díjat tartalmaz.
Meghatároznák az eljárásrendet, leszögezve, hogy a járadék megállapítása elsősorban orvosszakmai kérdés.
A járadék megállapítását FÜV eljárás, NRSZH ( Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) komplex egészségkárosodási mérték megállapítása előzi meg, valamint annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön a közrehatás lehetősége, a Parancsnok 5 munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot, az Országos Parancsnok a járadékra jogosultságról a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt. Ha döntése eltér a Becsületbíróság döntésétől azt írásban indokolni köteles.
A Parancsnoknak 45 napig van lehetősége arra, hogy az egészségi állapotnak megfelelő hivatásos, vagy civil beosztást lehetőségét ajánlja fel.Ennek elfogadása esetén , ha az új beosztásának az illetménye nem éri el az előző beosztás illetményét akkor a különbözetet járadékként kell folyósítani,
Amennyiben az állomány tagja nem fogadja el a számára felajánlott szolgálati beosztást, vagy nem hivatásos munkakört, RENDVÉDELMI JÁRADÉKRA NEM JOGOSULT! (Ez csak a sorsszerű betegség esetén megállapított járadékra vonatkozik).
Az önhiba vizsgálatát egy szempont rendszer alapján fogja a Becsületbíróság vizsgálni, melyet kiegészítenek egy orvossal.
60% egészségkárosodás esetén Miniszteri felmentésért lehet folyamodni a továbbfoglalkoztatási mentesség alól.
és végül nem elhanyagolható szempont, hogy a munkáltató fizeti a járadékot!
Ezután lehetőségünk nyílott arra, hogy kifejtsük véleményeinket a tervezettel kapcsolatosan. Abban egyet értettünk, hogy üdvözöljük a kormány törekvéseit, viszont az MRK-val közösen kidolgozott biztosításos rendszerhez képest ez a tervezet jelentős visszalépést mutat. Azt is örömmel fogadtuk, hogy az előző javaslatainkból több felvetés is befogadásra talált( pl.: a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre visszavezethető egészségkárosodási járadékra jogosultságnál a 20 év tényleges szolgálati viszonyt 10 évre csökkentették).
Dobson Tibor Tábornok Úr MRK elnök hozzászólásában kitért arra, hogy több mint 3 éve folyik ez az előkészítő munka, ami a nulláról indult. Feltétlenül fontosnak tartja az egységes, jól érthető kommunikációt, mert már most vannak olyan visszhangok, amik félreértésre adhatnak okot. Figyelembe ajánlja a kölcsön hatások vizsgálatát,melyek jelentősége nem elhanyagolható.
A szakszervezeti képviselők ezek után elmondták aggályaikat a tervezettel kapcsolatosan. Aggályainkat fejeztük ki többek között aziránt, hogy milyen beosztásokat fognak kapni azok, akiknek a parancsnok új beosztást ajánl fel, valamint milyen civil állást tudnak felajánlani. Értjük, a továbbfoglalkoztatási szándékot, de például a Tűzoltóságok területén szakmunkás vizsgával rendelkező kollégáinknak milyen munkakört tudnak felajánlani? Megjegyeztük, hogy aggályaink vannak az önhiba megállapításánál, valamint a közrehatás fogalmát is jól körül kell írni, mert ezek nem egyértelműek. Milyen új státuszok létrehozására van lehetőség?
A HTFSZ nevében a következőket vetettem fel:
– Terjesszük ki a törvényt azokra is akik 2012 után voltak kénytelenek elhagyni a hivatásos pályát, és civil állásban helyezkedtek el, valamint azokra is akik maradtak a testületnél, de már nem hivatásosként vannak alkalmazásban!
– A felülvizsgálatok során mi lesz azzal akit x év után újra alkalmasnak találnak hivatásos munkára, de már a beosztását betöltötték? Milyen új beosztást tudnak nekik felajánlani, és mi van olyankor, ha nincs az egészségi állapotuknak megfelelő beosztás? Javasoljuk, hogy a Becsületbíróság vizsgálatánál, kérésre jelen lehessenek az érdekképviseletek!
– Mi lesz az a nem hivatásos munkakör amit felajánlanak? Itt újra megemlítettem a szakmunkás tűzoltók esetét. Hol kell munkát végezni és ki keresi ezeket a munkalehetőségeket. esetlegesen a közmunka is felmerülhet e?
– Ne kelljen a kártérítést figyelembe venni a járadék megállapításakor, szerintünk ez két különböző helyzet, a kártérítésnél ne vegyék figyelembe a járadék mértékét!
– Ne álljon meg 25 évnél és 80% nál a megállapítás, ezzel is elismerhetnénk azon kollégáinkat aki több mint 25 éve szolgálják a testületet!
– Mivel ez egy új rendszer, a maga gyermekbetegségeivel együtt, javasoljuk a rendszer bizonyos időnkénti felülvizsgálatát!
– A Becsületbíróságok szerepe jelentős ebben a rendszerben, üdvözöljük a szakértővel történő kiegészítését, de szerintünk nem mindegy, hogy ki javasolja és honnan jön a szakértő.
– A törvénytervezet szerint ha valaki lemond a járadékáról akkor nem igényelheti újra. Ez elfogadhatatlan, kérjük ezen szabályozás átgondolását!
– A tárgyalások elején arról beszéltünk, hogy mozogjunk együtt a honvédség állományával. Érdeklődnénk, hol tartanak jelenleg a honvédek?
A válaszok során elhangzott, hogy a honvédek utánunk tartanak, próbálják beépíteni az általunk megfogalmazottakat.
A becsületbíróság esetében azt az orvost javasolják a testületbe aki lefolytatta a vizsgálatokat.
A további kéréseinket, javaslatainkat továbbítják az illetékesek felé, de arról tájékoztattak bennünket, hogy jövő héten a tervezetet a KÁT elé terjesztik.
A következő napirendben a rendfokozati vizsgáról kaptunk ismertetést, amely után javasoltuk, hogy akinek megvan a tényleges 20 éves szolgálati viszonya mentesüljön a vizsga alól, valamint azt a javaslatot tettük, hogy ne kelljen halasztás esetén a vizsgadíj 50% át ne kelljen a z egyénnek fizetni.
a válaszban a kérés első felét Miniszter úr elé viszik, a második felére az volt a válasz, hogy a vizsgák tervezhetősége miatt van szükség valamilyen szankció bevezetésére, és más egyéb civil vizsgáknál is ez az eljárási rend.
Majd Dobson tábornok úr hívta fel a figyelmet a jövő évi MRK választásokra, az előkészületekkel kapcsolatos munkák megvizsgálásával Zsinka úr megbízta Dr. Horváth Ádám ezredes urat.
Powell Pál oldal elnök úr az oldal nevében továbbra is kéri a lehetőséget, hogy Miniszter úrral egyeztethessünk.
Kértük továbbá, hogy a szakszervezeteknek is legyen lehetősége az új díszegyenruha megtekintésére, melyre ígéretet kaptunk!
Ezután Zsinka András helyettes államtitkár úr megköszönte a jelenlévőknek a munkát és bezárta az ülést.
Tisztelettel: Salamon Lajos elnök.
