2015. június 23.-án egy bemutatkozó megbeszélésen vett részt szervezetünk vezetősége az OKF épületében. A megbeszélésen szervezetünket: Dr. Takács Eszter ügyvédnő, Salamon Lajos elnök, Antalfi Zsolt és Vári Tamás alelnökök képviselték. Az OKF részéről Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy mb. főigazgató úr és Bittmann Tibor tű. dandártábornok szolgálatvezető úr vett részt az ülésen.
Főigazgató úr üdvözölte a szakszervezet képviselőit, gratulált az újraválasztásukhoz és átadta a szót a szakszervezet vezetőjének.
Salamon Lajos elnök megköszönte a lehetőséget az egyeztetésre, és egyben megragadta az alkalmat, hogy a szervezet nevében gratuláljon főigazgató úr kinevezéséhez. A továbbiakban egy általános tájékoztatót adott főigazgató úrnak az eddig végrehajtott megyei bejárásokról, beszélt a pozitív és negatív tapasztalatokról. Jelezte, hogy a szakszervezetünk megyebejárásai folyamatos szervezés alatt állnak és egy jövőbeni együttműködési megállapodás jó keretet adhatna a törvényben garantált szakszervezeti jogok gyakorlásának. A főigazgató úr nem zárkózott el ettől, de mindenképpen egy jól előkészített írásos anyagot találna elfogadhatónak, amelyet a felek közösen dolgoznak ki. Előre láthatóan azonban erre szeptembernél előbb nem lát lehetőséget. Elnök úr ismertette az új HSZT és az életpályamodell bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat, melyre Főigazgató úr azt válaszolta, hogy egy külön pontban térjünk vissza az egyeztetés folyamán erre a témára.
Ezután Dr. Takács Eszter ügyvédnő számolt be a jogi képviseletek során felmerült és tapasztalt problémákról, illetve hiányosságokról, mint például arról, hogy az állomány nincs kellőképpen tájékoztatva a jogairól, és arról a tényről, hogy túlságosan sok a katonai ügyészségi vizsgálat. Megemlítette, hogy sok esetben nagyon későn kapnak az ügyvédek kiértesítést a tárgyalások, meghallgatások időpontjáról. Ügyvédnő kitért a nyelvvizsga botránnyal kapcsolatos tapasztalatokra, elmondta ügyvédi álláspontját. Főigazgató úr válaszában tájékoztatta a résztvevőket, hogy az NVSZ a vizsgálatában szinte minden esetben kitért a kollégák esetében a kifogástalan életvitel megsértésére, így a munkáltatónak nem volt más lehetősége, mint megszüntetni a kollégák munkaviszonyát. Aki nem fellebbezte meg az ügyészség vizsgálatát az szerintük elismerte, hogy vétett a jogszabályok ellen és jogosulatlan előnyökre tett szert, mind kinevezés, mind bérezés tekintetében. Tudomása szerint vannak olyan kollégák, akik nem éltek vissza ezzel a lehetőséggel és vannak olyanok is, akik fellebbezéssel éltek az ügyészségi vizsgálat eredményével szemben. Az Ő szolgálati viszonyuk nem lett megszüntetve.
Antalfi Zsolt alelnök tájékoztatta főigazgató urat, hogy Ő lett megbízva a jogi képviselet koordinálásával, így elég nagy rálátása van a jogi ügyekre. Megemlítette az ellentételezés nélküli megbízások esetét, ami szinte az egész országban előfordult, felhívta a figyelmet, hogy volt olyan eset melyben az előző főigazgató is elismerte a kolléga által benyújtott szolgálati panasz jogosságát, mégsem történt semmi változás az ügyben. A jövőben várható jogerős döntés egyes ügyekben.
Főigazgató úr válaszában ismertette, hogy van konkrét elvárás a munkáltatókkal szemben ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan.
Ezután Vári Tamás alelnök fordult kérdéssel a főigazgató úr felé, miszerint az állomány kifejezett kérése volt a szakszervezet felé, hogy járjon el a szolgálati rövidnadrág újbóli bevezetése ügyében. a sok póló helyett szívesebben költenék a kollégák a ruházati ellátmány egy részét rövidnadrágra.
Főigazgató úr nem látja igazából, hogy mely időszakban lenne lehetőség a rövidnadrág használatára, hisz sem a káresetek sem a kiképzés során a szabályzók nem tesznek lehetőséget a viselésére.
Alelnök úr elmondta, hogy természetesen a hivatali időn túl, csak a laktanyákon belül, és a szabályok mentén kérnénk a rövidnadrág használatának engedélyezését.
Főigazgató úr kifejtette, hogy a két perces riasztási kötelezettségnél – álláspontja szerint – gondot okozna a rövidnadrág viselésének engedélyeztetése, nem beszélve arról, hogy meg kellene teremteni a jogszabályi hátterét is, valamint különböző engedélyeket kellene beszerezni a gyártáshoz, forgalmazáshoz. Ő is érzékelte, hogy felesleges minden állománycsoportnak ugyanazt a mennyiségű pólót megvásárolni, ebben az ügyben már intézkedett is.
Vári Tamás alelnök úr említést tett a „TŰZOLTÓSÁG” felirat egyenruhán történő megjelenítéséről is, mivel ez is az állomány kifejezett kérése volt.
Válaszában főigazgató úr elmondta, hogy a védőruhákon és a gépjárműveken is olvasható ez a felirat, igazán más szerveknél sincsenek megkülönböztetve egyes állománycsoportok.
Megemlítettük, hogy a rendőrségen belül is megfigyelhető ilyen eltérés a készenléti rendőrség tekintetében és, hogy ez az állomány részéről abszolút moráljavító kérés. Az ilyen jellegű intézkedés bevezetése biztos, hogy sokat javítana az állomány hangulatán.
Ezután áttértünk az életpálya modell és az ezzel kapcsolatos béremelések körüli kérdésekre.
Főigazgató úr elmondta, hogy minden megyében, valamint a fővárosban és az OKF-en is lesz egy háromtagú csapat, akiket meg lehet keresni majd az új besorolásokkal kapcsolatos problémák kapcsán. Tájékoztatása szerint legkésőbb július 10.-ig mindenkinek meg kell kapnia az új besorolási parancsát, mivel a MÁK már ezen parancsok alapján fogja számfejteni a béreket. Elmondása szerint a parancsnokok utasítva vannak a maximális toleranciára az esetlegesen felmerülő problémák kezelése során. Főigazgató úr utalt arra az új fejleményre is, hogy a törvényi változás lehetőséget adott arra, hogy az 1996 után felszerelt kollégáknál is kerüljön beszámításra az 1,2-es szorzó és a jogszabályokban engedélyezett munkaviszony is. Felhívta a figyelmünket, hogy tájékoztassuk mi is az állományt, hogy minden esetben a kijelölt háromtagú bizottsághoz forduljanak az érintettek, ha valami hiányosságot, problémát észlelnek.
Ezután Bittmann Tibor tábornok úr egy kivetített táblázaton keresztül ismertette az egyes állománycsoportoknál várható béremelés mértékét. Salamon Lajos elnök úr kérdésére, miszerint a 30%-os béremelésnél akik kapnak korpótlékot az beleszámít-e a 30%-ba, főigazgató azt a válaszalt adta, hogy igen beleszámít, de mint ahogy a táblázatban látható volt, a 2019. január 01-re történő 50%-os beállásra a korpótlék emelkedésének hatása már rendezni fogja ezt az anomáliát.
Salamon Lajos elnök úr megkérdezte a Főigazgató urat, hogy megkaphatnánk-e ezt a táblázatot, a válasz az volt, hogy ezt nem, de annak a tájékoztatónak az anyagát, amit a Főigazgató úr aláírásával fognak kiküldeni minden kirendeltségre, azzal az utasítással, hogy ismertessék az állománnyal, azt szívesen eljuttatják a szakszervezetünkhöz is.
A megbeszélés végén Főigazgató úr kifejtette azon álláspontját, hogy addig, amíg él a bizalom a két szervezet között, szinte minden problémát meg tudunk oldani házon belül, amit pedig nem sikerül megoldani azt a sajtó és a média sem fogja tudni megoldani. Forduljunk hozzá és az általa kijelölt Bittmann Tibor tábornok úrhoz, a további egyeztetések érdekében, reméli, hogy mindenre találunk közösen megoldást.
Szakszervezetünk már több mint egy éve új, többlépcsős metodikát vezetett be a felmerülő problémák rendezésére. Eső lépésként helyben, helyi szinten próbáljuk megoldani az eseteket, majd megyei szinten és végül OKF szintre visszük a felmerült problémákat. Természetesen médiumok segíthetik munkánkat, hogy hitelesen, tényszerűen és érzelmek nélkül mondhassák el véleményüket a TŰZOLTÓK.
Salamon Lajos elnök úr végül megköszönte Dr. Tollár Tibor főigazgató úrnak és Bittmann Tibor tábornok úrnak a lehetőséget a megbeszélésre és egyben kijelentette, hogy szervezetünk élni fog a felkínált lehetőségekkel.
Salamon Lajos elnök
